No kérem szépen, van ugye az egyszeri poén: Az instruktor megkérdezi minden edzés elején, hogy van-e sérülés, és néha rá szoktam vágni, hogy "lesz..." erre most kivételesen jött válasz is: "így biztos". Akkor még nem tudtam, hogy tényleg így lesz, de ne vágjunk a dolgok elejébe.
Első rész:
A bemelegítés nem volt túl bonyolult. Futás, mindenféle erőgyakorlatokkal fűszerezve.
Még az elején kaptunk számokat, ami csak azt jelentheti, hogy gyakorlat közben véletlen szerűen párnázni fogunk. Ennek az az oka, hogy segít magasan tartani a pulzust, ezáltal nehezebb a gyakorlat.
A technika elég klasszikus, amit nem lehet eleget gyakorolni: Egyenes és köríves ütések védése, megtámogatva azzal, hogy közben fej-számolni is kell. Gyakorlatilag ez a legjellemzőbb támadási forma, így nem lehet eleget gyakorolni. Elég könnyen ment a dolog, leszámítva azt a tényt, hogy ilyenkor szoktam bucira verni az alkaromat (természetesen az alkarvédőm kint pihent a szekrényben, és csak az edzés végén hoztam be). A két hét kihagyás eléggé meglátszott rajtam, nehezen bírtam a tempót, és kevés volt az erő is bennem. A végén volt egy egészséges fight, de a kesztyűt inkább kint hagytam, így maradt a slow fight.
Második rész:
A mutatvány futással kezdődött, miközben különböző ütéseket gyakoroltunk, és a végére átment árnyékolásba. Most is megszámoztak minket, aminek örültem, mert tudtam, hogy jól meg leszek hajtva.
A technikában olyan helyzeteket gyakoroltunk amikor fogásból kell szabadulni. Nem mindenféle karfeszítésre kell gondolni, hanem pl: nem akarják elengedni a kezedet kézfogás után, vagy megfogják a csuklódat. ezek nagyon egyszerű gyakorlatok, de sokszor életet menthetnek. Mindegyiknek vagy egy "barátságos" megoldása is (ilyenkor csak szabadulunk, de nem támadunk ellen) ez akkor praktikus amikor sejteni lehet, , hogy nem támadni akarnak, csak kellemetlen a szitu, vagy esetleg olyan személy az ellenfél akiben nem akarunk kárt tenni. Nagyon egyszerűen lehet szemléltetni a dolgot: céges bulin/esküvőn megtalál egy részeg kolléga/rokon, hogy "Na te nagy krav-magás most mutasd meg mit tudsz!" Ilyenkor nyilván nem veszi ki jól magát ha előbb megrugdalom, mert másnap lehet magyarázkodni. A másik szitu elég egyértelmű: valószínűleg támadni akarnak, vagy pl nem látom az egyik kezét (amiben lehet penge, sokkoló, vagy bármilyen fegyver). Ilyenkor egyértelmű, hogy agresszíven kell megoldani a szitut, és majd elengedi a kezem, ha fáj neki.
Az edzés végén már rendesen elfáradtam, és még volt hátra egy érintős játék. Ez szerencsére elég jól ment (nem is értettem).
"lesz":
Mire este hazaértem, már kellemesen lenyugodtam. Már a víz sem folyt rólam annyira, csak farkas éhes voltam. A vacsi müzli volt joghurttal. Az üres edényt letettem, az asztal szélére, hogy meg írom a blogot, aztán majd kiviszem a konyhába. Itt követtem el a hibát. Valahogy megbillent a tál, és leesett. Éreztem, hogy megvágta a lábam, de nem nagyon idegeskedtem. lenéztem, és kb. ezt gondoltam: "nézd már, folyik a vér..." Sikerült olyan szerencsétlenül eltalálnia, hogy pont egy eret vágott el. Mondom semmi para szépen elszorítom. Aztán nézegettük egy darabig, majd megállapítottuk, hogy lehet, mégis csak kéne egy mentőt hívni, mert jobb a békesség... Mire kiért a mentő, már el is állt a vérzés. Kaptam rá egy kötést, és meghagyták, hogy polcoljam fel éjszakára.
A tegnapi nap eredménye: kellemes fáradtság (alig látok), érzékeny pontok az alkaromon (köríves védés), egy tapasz a lábamon, és két (kb. tenyérnyi) vérfolt a szőnyegen.
2012. május 31., csütörtök
2012. május 29., kedd
Fegyencedzés: Rossz magaviselet, harmadik, negyedik nap
A heti sűrűsödés folytatódik, de azért sikerült némi időt szakítanom az edésre. Rendhagyó módon összevontam két napot a blogban, mert tegnap este nem volt már kapacitásom megírni külön.
Fekvőtámasz előre dőlve (2x15): Szépen haladok a gyakorlattal, a sorozat közben lehet kicsit variálni is. Maga a fogás fix, de attól függően, hogy a könyökömet az oldalamhoz zárom, vagy éppen távol tartom tőle, más-más izom dolgozik amit szépen lehet érezni. Jó dolog ezzel kísérletezni, hogy minden izom kapjon megfelelő terhelést, vagy csak egyszerűen azért, mert fáradnak az izmok,és ilyenkor lehet kicsit "pihentetni" sorozat közben..
Térdfelhúzás (3x30): Most először kezdem érezni, hogy már nincs messze az első lépés haladó célja (3x40) és az én olvasatomban a továbblépéshez kellő stabil 3x50-es sorozat. Igaz hogy lassan haladok, de legalább minden edzéssel fejlődök, szépen apránként, és ez tetszik!
Egyenes híd (2x10): Sikerült némileg fejlődni a technikában, de még messze vagyok a könyvben olvasottaktól . Itt igazából nem is az erő leadása a nehéz, hanem a technika pontos kivitelezése (valahogy anatómiailag nem érzem rá magam alkalmasnak, de mindig egyre könnyebb).
Fejenállás (30-60-60): A negyedik napot fejenállással kezdtem. Ezt a gyakorlatot nagyon szeretem, de valamiért az első körben nem voltam stabil, és billegett a fejem (ezért is lett belőle csak 30mp). A Második kör elég jól ment, kb, amire számítottam. A Harmadik kör megint kicsit nehéz volt, megfájdult az oldalam és a fejem is, valahogy megint nem volt az igazi, de azért nagy nehezen sikerült.
Fél guggolás(2x15): A guggolás elég jól megy, csak az egyenes hátat kellene valahogy megoldani. Úgy tűnik, hogy az előre nyújtott kéz a legjobb megoldás. Érdekes, hogy az első sorozatra jól bedurrant a combom, de a második kör már-már kényelmes volt (ellentétben az első alkalommal, amikor két napig fájt/recsegett a térdem).
A vízszintes húzást ma kihagytam, mert kicsit erős volt a napom, és renitens módon nem volt hozzá kedvem.
Ha összességében nézem az elmúlt időszak mutat némi hullámvölgyet, ami nyilván nem az utolsó, de ha már a padlón vagy legalább szedjél fel onnan valamit.
Fekvőtámasz előre dőlve (2x15): Szépen haladok a gyakorlattal, a sorozat közben lehet kicsit variálni is. Maga a fogás fix, de attól függően, hogy a könyökömet az oldalamhoz zárom, vagy éppen távol tartom tőle, más-más izom dolgozik amit szépen lehet érezni. Jó dolog ezzel kísérletezni, hogy minden izom kapjon megfelelő terhelést, vagy csak egyszerűen azért, mert fáradnak az izmok,és ilyenkor lehet kicsit "pihentetni" sorozat közben..
Térdfelhúzás (3x30): Most először kezdem érezni, hogy már nincs messze az első lépés haladó célja (3x40) és az én olvasatomban a továbblépéshez kellő stabil 3x50-es sorozat. Igaz hogy lassan haladok, de legalább minden edzéssel fejlődök, szépen apránként, és ez tetszik!
Egyenes híd (2x10): Sikerült némileg fejlődni a technikában, de még messze vagyok a könyvben olvasottaktól . Itt igazából nem is az erő leadása a nehéz, hanem a technika pontos kivitelezése (valahogy anatómiailag nem érzem rá magam alkalmasnak, de mindig egyre könnyebb).
Fejenállás (30-60-60): A negyedik napot fejenállással kezdtem. Ezt a gyakorlatot nagyon szeretem, de valamiért az első körben nem voltam stabil, és billegett a fejem (ezért is lett belőle csak 30mp). A Második kör elég jól ment, kb, amire számítottam. A Harmadik kör megint kicsit nehéz volt, megfájdult az oldalam és a fejem is, valahogy megint nem volt az igazi, de azért nagy nehezen sikerült.
Fél guggolás(2x15): A guggolás elég jól megy, csak az egyenes hátat kellene valahogy megoldani. Úgy tűnik, hogy az előre nyújtott kéz a legjobb megoldás. Érdekes, hogy az első sorozatra jól bedurrant a combom, de a második kör már-már kényelmes volt (ellentétben az első alkalommal, amikor két napig fájt/recsegett a térdem).
A vízszintes húzást ma kihagytam, mert kicsit erős volt a napom, és renitens módon nem volt hozzá kedvem.
Ha összességében nézem az elmúlt időszak mutat némi hullámvölgyet, ami nyilván nem az utolsó, de ha már a padlón vagy legalább szedjél fel onnan valamit.
Lámpaoltás!
2012. május 24., csütörtök
Fegyencedzés: Rossz magaviselet, második nap
Ez a hét kicsit sűrűbb volt mint amire számítottam. A hét elején az volt a tervem hogy 4 nap CC és egy KM. A Négy nap CC még összejöhet, bár nem sok esélyt adok neki. Cserébe viszont más pozitívum történt: nehezítettem a feladatokon.
Fejenállás (2x45+1x60mp): Haladok szépen lassan, és már kezdem megközelíteni a középhaladó szintet. Egyre stabilabbnak érzem magam fejjel lefelé, és már talán a felugrás/lejövetel is lényegesebben könnyebb (és halkabb).
Vízszintes húzás (3x50): ezt a gyakorlatot úgy érzem kiveséztem, csak az a gond, hogy nem tudok továbblépni eszköz híján, így marad a szinten tartás.
Fél guggolás (1x10): Nagyot ugrottam előre, és kénytelen voltam kihagyni a harmadik lépcsőfokot mert nem volt megfelelő támasztékom hozzá. Úgy gondoltam hogy azért többé-kevésbé sikerült megalapoznom a guggoláshoz szükséges edzettséget, de még így is piszkosul recsegett a térdem (majd hozzászokik). Nem akartam többet csinálni, mert így is jelentős volt a változás, és nem hiányzik a sérülés.
Lámpaoltás!
Fejenállás (2x45+1x60mp): Haladok szépen lassan, és már kezdem megközelíteni a középhaladó szintet. Egyre stabilabbnak érzem magam fejjel lefelé, és már talán a felugrás/lejövetel is lényegesebben könnyebb (és halkabb).
Vízszintes húzás (3x50): ezt a gyakorlatot úgy érzem kiveséztem, csak az a gond, hogy nem tudok továbblépni eszköz híján, így marad a szinten tartás.
Fél guggolás (1x10): Nagyot ugrottam előre, és kénytelen voltam kihagyni a harmadik lépcsőfokot mert nem volt megfelelő támasztékom hozzá. Úgy gondoltam hogy azért többé-kevésbé sikerült megalapoznom a guggoláshoz szükséges edzettséget, de még így is piszkosul recsegett a térdem (majd hozzászokik). Nem akartam többet csinálni, mert így is jelentős volt a változás, és nem hiányzik a sérülés.
Lámpaoltás!
2012. május 21., hétfő
Fegyencedzés: Rossz magaviselet, első nap
Úgy látszik minden edzésnapra jut valami meglepetés... Gondoltam egyet, és kettő helyett három gyakorlatot tettem egy napra.
Fekvőtámasz (második szint 1x10): Elhagytam a falnál történő fekvőzést. Kicsit úgy érzem, hogy lett volna még benne potenciál, csak hát már nagyon untam... Szóval emeltem a tétet, és végre nem csak az ízületeimet éreztem, hanem az izmaimat is.
Lábemelés (3x26): Már látom a lelki szemeim előtt, hogy ezzel a gyakorlattal fogok lemaradni a legjobban.
Az első sorozat elég jól ment, csak az utolsó hat ismétlés volt nehéz. A Második már sokkal nehezebb volt, itt már a tizenötödiktől küzdöttem. A harmadik már pokoli volt: kb. tíz ismétlés után úgy éreztem, hogy leszakadnak a lábaim és többször meg kellet állnom. Ez persze nem azt jelenti, hogy letettem a lábam, csak két ismétlés között nagyobb volt a fogcsikorgató szünet.
Híd (egyenes híd 1x8-10-12) A mai napba kiegészítésként becsempésztem az egyenes hidat, mivel a rövid híd túl könnyű volt. Itt jöttek a meglepetések: az hogy a testalkatomból kifolyólag nem tudok minden gyakorlatot tökéletesen (vagy egyáltalán) megcsinálni. Hát ez is ilyen. Az hogy egyenesen üljek nyújtott lábakkal, fel sem merült... azért megpróbáltam valami hasonlót összehozni, mint ami le van írva, kevés sikerrel. Szóval összeszerencsétlenkedtem a gyakorlatból kb. tízet, és ehhez képest is éreztem a lapockám közötti valamit, amiből gondolom izom lesz majd.
Lámpaoltás!
2012. május 19., szombat
Fegyencedzés: Jó magaviselet, harmadik nap
A mai edzést kicsit átalakítottam: A terv hídból és fejenállásból állt volna, aztán egy hirtelen ötlettől hozzátettem némi lábemelést is, no de nézzük a részelteket.
Híd (3x50): Érdekes módon nem okozott akkora nehézséget mint az elsőre gondoltam volna. Úgy indultam neki a mai napnak, hogy legyen 3x50 aztán meglátjuk mennyi lesz belőle. Gyakorlatilag a 3 sorozat kényelmesen lement, talán az utolsó 10-15 nél éreztem egy kicsit az izmaimat. Eredetileg nem akartam ilyen gyorsan haladni, de úgy sejtem legközelebb emelni fogom a tétet a következő gyakorlattal, mert ezt nagyon kevésnek érzem. (Ennek talán az az oka, hogy gyúrós koromban elég sok hiberhajlítást csináltam a kezemben 10-15 kilós tárcsákkal, és az izom nem felejt...)
Fejenállás (3x30mp): Most már kicsit okosabban álltam neki, mert már tudtam mire számítsak (némi külön bemelegítést is megejtettem). Ahhoz képest ami a legutóbb történt egy egészen más élmény volt a mostani. Hihetetlen az emberi szervezet alkalmazkodó képessége: Az első 30 másodperc szinte elrepült tudtam számolni, és még csak csillagokat sem láttam (azért nem volt túl könnyű, csak az első alkalomhoz képest). A második és harmadik 30mp már kicsit nehezebb volt, a harmadiknál már a csukott szem is dukált, mert úgy éreztem, hogy mindjárt szétpattan a szemem a nyomástól, de mint tudjuk, teher alatt nő a pálma.
Lábemelés (3x25): Az tetszik a CC-ben, hogy minden edzésnappal kicsit közelebb jutok a célomhoz, és ez látványosan megmutatkozik, Mindig kicsit könnyebben/többet/jobban tudok csinálni az adott gyakorlatból.
A Lábemelés nem volt könnyű, de most sokkal könnyebbnek tűnt mint korábban. Csak a vége felé éreztem igazán nehéznek, minden sorozatnál az utolsó 5-6 ismétlést.
Lámpaoltás!
Híd (3x50): Érdekes módon nem okozott akkora nehézséget mint az elsőre gondoltam volna. Úgy indultam neki a mai napnak, hogy legyen 3x50 aztán meglátjuk mennyi lesz belőle. Gyakorlatilag a 3 sorozat kényelmesen lement, talán az utolsó 10-15 nél éreztem egy kicsit az izmaimat. Eredetileg nem akartam ilyen gyorsan haladni, de úgy sejtem legközelebb emelni fogom a tétet a következő gyakorlattal, mert ezt nagyon kevésnek érzem. (Ennek talán az az oka, hogy gyúrós koromban elég sok hiberhajlítást csináltam a kezemben 10-15 kilós tárcsákkal, és az izom nem felejt...)
Fejenállás (3x30mp): Most már kicsit okosabban álltam neki, mert már tudtam mire számítsak (némi külön bemelegítést is megejtettem). Ahhoz képest ami a legutóbb történt egy egészen más élmény volt a mostani. Hihetetlen az emberi szervezet alkalmazkodó képessége: Az első 30 másodperc szinte elrepült tudtam számolni, és még csak csillagokat sem láttam (azért nem volt túl könnyű, csak az első alkalomhoz képest). A második és harmadik 30mp már kicsit nehezebb volt, a harmadiknál már a csukott szem is dukált, mert úgy éreztem, hogy mindjárt szétpattan a szemem a nyomástól, de mint tudjuk, teher alatt nő a pálma.
Lábemelés (3x25): Az tetszik a CC-ben, hogy minden edzésnappal kicsit közelebb jutok a célomhoz, és ez látványosan megmutatkozik, Mindig kicsit könnyebben/többet/jobban tudok csinálni az adott gyakorlatból.
A Lábemelés nem volt könnyű, de most sokkal könnyebbnek tűnt mint korábban. Csak a vége felé éreztem igazán nehéznek, minden sorozatnál az utolsó 5-6 ismétlést.
Lámpaoltás!
2012. május 17., csütörtök
Fegyencedzés: Jó magaviselet, második nap
Kicsit kaotikus a hetem minden téren, és ezért az edzés is szétcsúszott. Elmaradt a tegnapi KM ami nagyon hiányzik, de ez van. Koncentráljunk a kezünk ügyében lévő problémára, jelen esetben a CC-re (convict conditioning).
Guggolással kezdtem (3x50): Bemelegítésnek, és hogy kicsit megemeljem a pulzusom, megcsináltam 10 KM guggolást, majd nekiestem az edző sorozatoknak. Az tettszik a CC-ben, hogy amikor már azt hiszed, hogy ugorhatnál a következő szintre, akkor még mindig lehet javítani a technikán, és rá kell döbbennem, hogy korántsem hoztam ki mindent az aktuális szintből. A 3x50 guggolás simán menne, még a rendes guggolás is (na jó... az talán nem simán, de menne) A trükk ott kezdődik, ahol a feladat le van írva: vállszéles ,vagy kicsit nagyobb terpesz lehetőleg egyenes lábakkal. És itt van a kutya elásva. Gondolom nem én vagyok az egyetlen akinek a guggolás úgy kényelmes, hogy kifelé áll a lábfeje. Ha már nagyon könnyen megy a bicskaguggolás, akkor kicsit "tekerd" befelé a lábaidat, hogy minél párhuzamosabbak legyenek a lábfejeit. És viola, máris nehezebb a gyakorlat. Valamelyik nap vettem észre a sípcsontom mellet, hogy van valami izomféle ha megfeszítem a lábfejem (nem, nem a vádlim). Sejtettem, hogy ott el van dugva egy izom, de nem gondoltam volna, hogy egy hónapnyi guggolással ez ilyen szépen elő lehet csalogatni...
Ez a szép ebben az edzés formában: alig kell hozzá eszköz (főleg az első lépéseknél) és máris érzem a hatását. Persze nyilván a gyúróteremben - súlyokat emelgetve - sokat lehet egy hónap alatt fejlődni, de amióta tolom a CC-t gyakorlatilag nem nagyon volt izomlázam. Ellentétben a gyúrással: pl: amikor lábaztam, a lépcsőn is alig tudtam lemenni (akkor inkább az volt a mérce, hogy mennyire van izomlázam).
A húzódzkodás (3x50) Az első lépcső már nem okoz különösebb problémát, az utolsó sorozatnál szoktam csak érezni, hogy fáradnak az ujjaim itt is kellene szintet lépni, ezzel csak az egyetlen probléma, nincs megfelelő eszközöm a második szinthez, de majd csak megoldom valahogy, addig is igyekszem tökéletesíteni a technikám.
Összességében elmondhatom, hogy így egy hónap távlatában elég jól adaptáltam a feladatokat, és már most látszik az eredménye.
Lámpaoltás!
2012. május 14., hétfő
Fegyencedzés: Jó magaviselet, első nap
Kicsit furcsa volt, hogy elkezdtem a következő szintű edzésprogramot, mert kevésnek tűnik a napi két gyakorlat, de azért ez is kellően megdolgoztat, és csak annyi űrt, hagy, hogy várjam már a következő alkalmat.
A fekvőtámasszal kezdtem (3x50): Az első sorozat elején még azon gondolkoztam, hogy jövő héten szintet lépek, aztán a sorozat végére, már azon gondolkodtam, hogy hogy a fenébe lehet, az, hogy egy ennyire könnyűnek tűnő gyakorlat ennyire nehéz. A második sorozat kihívás volt, a harmadik vége pedig pokoli. Ott már meg-meg álltam a sorozat közben, de egy pillanatra sem engedtem el a falat, így fenn tudtam tartani a nehézséget (csak tartani sem volt egyszerű a kezemet, nem hogy még a maradékismétlést megcsinálni)
A lábemelés volt még mára: ebből 3x21-et csináltam. Az első 10 nem volt nehéz, 15 körül már kezdtem izzadni, és az utolsó 6 volt a kihívás, főleg a harmadik sorozatban.
Lámpaoltás!
A fekvőtámasszal kezdtem (3x50): Az első sorozat elején még azon gondolkoztam, hogy jövő héten szintet lépek, aztán a sorozat végére, már azon gondolkodtam, hogy hogy a fenébe lehet, az, hogy egy ennyire könnyűnek tűnő gyakorlat ennyire nehéz. A második sorozat kihívás volt, a harmadik vége pedig pokoli. Ott már meg-meg álltam a sorozat közben, de egy pillanatra sem engedtem el a falat, így fenn tudtam tartani a nehézséget (csak tartani sem volt egyszerű a kezemet, nem hogy még a maradékismétlést megcsinálni)
A lábemelés volt még mára: ebből 3x21-et csináltam. Az első 10 nem volt nehéz, 15 körül már kezdtem izzadni, és az utolsó 6 volt a kihívás, főleg a harmadik sorozatban.
Lámpaoltás!
2012. május 13., vasárnap
2012. május 12., szombat
Fegyencedzés és Planetárium...
Háát... Megkezdtem az utolsó (egyben a legnehezebb) gyakorlat első lépését is, ez nem már mint a kézállásban fekvő. Na persze nem ezzel kezdtem, csak a sima fejenállással. A feladat viszonylag egyszerűnek tűnik: álljál fejen 30 másodpercig. Aki már olvassa a blogomat, sejtheti, hogy azért ez nem teljesen így van. Amikor "felugrottam" a fejenállásba meg is lepődtem, hogy egyből sikerült, tekintettel, arra a tényre, hogy a gyertyát nem tudtam megcsinálni. Szóval 30 másodperc: mire kinyújtottam a lábam mát a fejemben volt az összes vérem, és csak a légzésemre figyeltem, hogy egyenletes legyen; az első 20 másodpercben sikerült is kivitelezni, bár a számolás is külön nehézséget okozott ebben a helyzetben, így csak sejtettem az eltelt időt. Amikor lejöttem az első gondolatom az volt hogy "hú b...meg!" (addig nem nagyon tudtam gondolkodni) Aztán megnéztem a planetárium rövidített előadását, majd visszatért minden a normál kerékvágásba. Aztán ugyanezt eljátszottam még kétszer, majd elégetetten állapítottam meg, hogy csak kicsit fáj a fejem és a magasságom nem csökkent 3 centinél többet.
A híd viszonylag könnyen ment, sikeresen teljesítettem a 2x25-öt, legközelebb megcélzom a 2x50-et.
A jövő héttől már a jó magaviselet fedőnevű programot fogom tolni.
Lámpaoltás!
A híd viszonylag könnyen ment, sikeresen teljesítettem a 2x25-öt, legközelebb megcélzom a 2x50-et.
A jövő héttől már a jó magaviselet fedőnevű programot fogom tolni.
Lámpaoltás!
2012. május 10., csütörtök
KM Maraton harmadik nap
Kicsit nehéz összeszedni a tegnapi edzést, mert jól lefárasztottak, és még most is úgy érzem mint akit átküldtek egy húsdarálón... kétszer...
Első rész:
A bemelegítés most nem a hagyományos futkározással indult, hanem rögtön párba álltunk és érintős (bár itt is van némi szaladgálás), utána ízületek átmozgatása, és az első erőgyakorlat: szkander fogás, és húzd át a kollégát a saját térfeledre. Ez egy érdekes feladat, mert az ember azt gondolná, hogy ha 118 kiló, és a kolléga 60, akkor bicepszből simán átrángatja... Hát ez nem így van, leginkább a fogás a gyenge pont, mivel itt már az izzadságtól csúszik az ember keze, és a másik fontos tény a súlypont. Minél lejjebb van annál nehezebb elhúzni a másikat, és ha egyszer kibillentettek az egyensúlyodból akkor már nehéz megfogni a lavinát. Szóval simán el tudtak rángatni engem is, bár az elején tartottam magam. A másik hasonló feladat amikor egymásnak háttal leülni, és háttal eltolni a másikat. itt kicsit jobba számít a súly. A tolós feladatok itt még nem értek véget, jött a fekvőből vállal eltolni a másikat, és a végére a legjobb: egymásnak háttal támaszkodva (már álló helyzetben is egymást tartjátok) 10 guggolás.
A bemelegítés után késeztünk:
Egy érdekes ráhangoló gyakorlattal kezdünk (itt még lazán negyed gőzzel): Az ellenfél célja az volt hogy megvágjon, neked meg ki kellet védeni, úgy hogy nem támadhatsz, csak a testvédekezést lehet használni (has behúz, és kézzel terelni a másik kezét hasonlóan mint a 360-as védekezésnél, (http://www.youtube.com/watch?v=DwS1JCP0uTQ ) de igazából bármilyen feladatból lehet ötletet meríteni. Ez így elég könnyűnek hangzik, úgyhogy megspékelték helyzetekkel: a támadások közben a védekezőnek le kellet térdelni, ülni feküdni, és vissza. Persze ez nem azt jelenti, hogy addig nem támadtak... Ez már kicsit nehezebb volt.
A technikát a fenyegetéssel kezdtük: rád fogják a kést de szúrótávolságon kívül: Ha alacsonyan van a kés akkor üsd el a kést az útból, aztán rúgd tökön és spuri. Ha magasan van a kés akkor csak simán alá kell rúgni. Az oldalról történő fenyegetés már érdekesebb, itt már meg is tudnak szúrni, rgo jobban kell figyelni, mit művel az ember... Helyzettől függően (a kés a kar előtt, mögött, és a támadó távolsága szerint, illetve merre van a kijárat) kicsit más a technika: a lényeg a kést ellökni magunktól, elrúgni a támadó térdét/tökét és futás, vagy kontroll alá venni a kést, megsorozni a támadót, megforgatni , hogy ne állja el a kijáratot, és utána futás. Hogy szokjuk a témát, volt még kés a nyakon. Itt is jól át kell gondolni merre indul az ember, mert ha rossz irányba húzza a kezét saját magát vágja meg ami az álmoskönyv szerint nem egészséges. (A mai napig emlékszem, talán a második órán volt: Amikor először odatették a kés a nyakamra. Hiába gumi, azért átgondoltam az életemet annak ellenére, hogy tudtam semmi nem fog történni.)
Most, hogy már nem fáztunk jött az egyik kedvenc állóképességi gyakorlatom, a párna 3x30mp kéz láb, közte guggolás felülés fekvő, vagy lábemelés (ami egész edzés alatt visszatérő motívum).
A végén pár perc boksz, hogy szokjuk, milyen az amikor megütnek, bár ehhez szerintem sosem lehet egészen hozzászokni, maximum egyre kevésbé zavar.
Az óra lezárásaként keményítés volt.
Második rész:
Most a szokásos bemelegítéssel kezdünk: futás, közben karkörzés (itt egy kedvenc zs-kategóriás videóm jutott eszembe: http://zskategoria.blog.hu/2011/05/18/kombajn_vs_gonosz_genyok_a_marsrol_1 ) majd -ami már érdekesebb- fejközrés, és billentés futás közben (és közben ne ütközz senkivel össze.)
A technika itt is kés volt (az átfedéseket most nem írom le újra). Bemelegítésnek be kellet tenni a kést a nadrágba először előre majd hátra, és a másiknak el kellet vennie. Igaz csak 15 másodperc volt az egész, de azért csak leamortizáltam a fülemet a nagy dulakodás közben. Az előző órához képest annyival mentünk tovább hogy nem elég, hogy a nyakadon a kés, de még az egyik kezedet is megfogják. (Az alap elv persze egyik technikában sem változik, az elsődleges fenyegetés a kés: Vidd el a kést a testedtől és a testedet el a késtől. Ha ez megvan, akkor utána lehet ellentámadni.) A másik kellemetlen szitu amikor hátulról fenyegetnek és a hátadba nyomják a kést. Itt azzal indul a mutatvány, hogy először hátra kell pillantani, mivel állunk szemben: Tudni kell, hogy mi van a hátunk mögött: az hogy mit nyomnak a hátunkba, másodlagos, ami a fontosabb, hogy mi van a másik kezében amivel még támadhat. Ha ez megvan akkor már csak a megfelelő technikát kell alkalmazni a probléma megoldásához.
A technika után párnáztunk, hogy újra megemelkedjen a pulzus, majd jött a gyakorlati alkalmazás.
A védekező csukott szemmel áll, a támadó meg valahonnan megtámadja, fenyegeti. Ez már életszerű, mert egyrészt nem tudod, hogy milyen támadás fog érni, másrészt sokkal nehezebb magas pulzus mellet, a helyes technika, kivitelezése. Itt a legnagyobb probléma az szokott lenni, hogy az ember belefagy a gyakorlat közepébe: Elkezd egy technikát, rájön, hogy nem ezt kellet volna, esetleg kihagy egy lépést, és megáll, hogy kezdjük újra. Ez szinte a legnagyobb hiba amit el lehet követni. Ha már elkezdtem az ellentámadást, akkor azt valahogy be kell fejezni, és improvizálni kell ("ez aztán az életben nem ám így megy"), és megoldani valahogy a szitut.
Ezen az órán is boksszal és keményítéssel fejeztük be a napot. Érdekes módon a kesztyűzés most valahogy jobba ment, és kevesebbet kaptam, mint szoktam, de láttam meglepődött (majd dühös) arcokat amikor egy-egy kombó becsúszott. Ezzel én is így vagyok: Kapok egyet, hirtelen nem tudom mi van, aztán felszívom magam és nekiállok darálni ami persze nem mindig jó, mert higgadtan sokkal hatásosabban lehet dolgozni
A 3 óra alatt kb.3 liter vizet ittam meg amiből 2,5 litert sikerült kiizzadnom...
PS:
Megint lesz kezdő szeminárium, akit érdekel itt tájékozódhat:
http://www.krav-maga.hu/index.php?page=programok&program=91&krav-maga-intro-teljesen-kezdoknek-majus-19
Első rész:
A bemelegítés most nem a hagyományos futkározással indult, hanem rögtön párba álltunk és érintős (bár itt is van némi szaladgálás), utána ízületek átmozgatása, és az első erőgyakorlat: szkander fogás, és húzd át a kollégát a saját térfeledre. Ez egy érdekes feladat, mert az ember azt gondolná, hogy ha 118 kiló, és a kolléga 60, akkor bicepszből simán átrángatja... Hát ez nem így van, leginkább a fogás a gyenge pont, mivel itt már az izzadságtól csúszik az ember keze, és a másik fontos tény a súlypont. Minél lejjebb van annál nehezebb elhúzni a másikat, és ha egyszer kibillentettek az egyensúlyodból akkor már nehéz megfogni a lavinát. Szóval simán el tudtak rángatni engem is, bár az elején tartottam magam. A másik hasonló feladat amikor egymásnak háttal leülni, és háttal eltolni a másikat. itt kicsit jobba számít a súly. A tolós feladatok itt még nem értek véget, jött a fekvőből vállal eltolni a másikat, és a végére a legjobb: egymásnak háttal támaszkodva (már álló helyzetben is egymást tartjátok) 10 guggolás.
A bemelegítés után késeztünk:
Egy érdekes ráhangoló gyakorlattal kezdünk (itt még lazán negyed gőzzel): Az ellenfél célja az volt hogy megvágjon, neked meg ki kellet védeni, úgy hogy nem támadhatsz, csak a testvédekezést lehet használni (has behúz, és kézzel terelni a másik kezét hasonlóan mint a 360-as védekezésnél, (http://www.youtube.com/watch?v=DwS1JCP0uTQ ) de igazából bármilyen feladatból lehet ötletet meríteni. Ez így elég könnyűnek hangzik, úgyhogy megspékelték helyzetekkel: a támadások közben a védekezőnek le kellet térdelni, ülni feküdni, és vissza. Persze ez nem azt jelenti, hogy addig nem támadtak... Ez már kicsit nehezebb volt.
A technikát a fenyegetéssel kezdtük: rád fogják a kést de szúrótávolságon kívül: Ha alacsonyan van a kés akkor üsd el a kést az útból, aztán rúgd tökön és spuri. Ha magasan van a kés akkor csak simán alá kell rúgni. Az oldalról történő fenyegetés már érdekesebb, itt már meg is tudnak szúrni, rgo jobban kell figyelni, mit művel az ember... Helyzettől függően (a kés a kar előtt, mögött, és a támadó távolsága szerint, illetve merre van a kijárat) kicsit más a technika: a lényeg a kést ellökni magunktól, elrúgni a támadó térdét/tökét és futás, vagy kontroll alá venni a kést, megsorozni a támadót, megforgatni , hogy ne állja el a kijáratot, és utána futás. Hogy szokjuk a témát, volt még kés a nyakon. Itt is jól át kell gondolni merre indul az ember, mert ha rossz irányba húzza a kezét saját magát vágja meg ami az álmoskönyv szerint nem egészséges. (A mai napig emlékszem, talán a második órán volt: Amikor először odatették a kés a nyakamra. Hiába gumi, azért átgondoltam az életemet annak ellenére, hogy tudtam semmi nem fog történni.)
Most, hogy már nem fáztunk jött az egyik kedvenc állóképességi gyakorlatom, a párna 3x30mp kéz láb, közte guggolás felülés fekvő, vagy lábemelés (ami egész edzés alatt visszatérő motívum).
A végén pár perc boksz, hogy szokjuk, milyen az amikor megütnek, bár ehhez szerintem sosem lehet egészen hozzászokni, maximum egyre kevésbé zavar.
Az óra lezárásaként keményítés volt.
Második rész:
Most a szokásos bemelegítéssel kezdünk: futás, közben karkörzés (itt egy kedvenc zs-kategóriás videóm jutott eszembe: http://zskategoria.blog.hu/2011/05/18/kombajn_vs_gonosz_genyok_a_marsrol_1 ) majd -ami már érdekesebb- fejközrés, és billentés futás közben (és közben ne ütközz senkivel össze.)
A technika itt is kés volt (az átfedéseket most nem írom le újra). Bemelegítésnek be kellet tenni a kést a nadrágba először előre majd hátra, és a másiknak el kellet vennie. Igaz csak 15 másodperc volt az egész, de azért csak leamortizáltam a fülemet a nagy dulakodás közben. Az előző órához képest annyival mentünk tovább hogy nem elég, hogy a nyakadon a kés, de még az egyik kezedet is megfogják. (Az alap elv persze egyik technikában sem változik, az elsődleges fenyegetés a kés: Vidd el a kést a testedtől és a testedet el a késtől. Ha ez megvan, akkor utána lehet ellentámadni.) A másik kellemetlen szitu amikor hátulról fenyegetnek és a hátadba nyomják a kést. Itt azzal indul a mutatvány, hogy először hátra kell pillantani, mivel állunk szemben: Tudni kell, hogy mi van a hátunk mögött: az hogy mit nyomnak a hátunkba, másodlagos, ami a fontosabb, hogy mi van a másik kezében amivel még támadhat. Ha ez megvan akkor már csak a megfelelő technikát kell alkalmazni a probléma megoldásához.
A technika után párnáztunk, hogy újra megemelkedjen a pulzus, majd jött a gyakorlati alkalmazás.
A védekező csukott szemmel áll, a támadó meg valahonnan megtámadja, fenyegeti. Ez már életszerű, mert egyrészt nem tudod, hogy milyen támadás fog érni, másrészt sokkal nehezebb magas pulzus mellet, a helyes technika, kivitelezése. Itt a legnagyobb probléma az szokott lenni, hogy az ember belefagy a gyakorlat közepébe: Elkezd egy technikát, rájön, hogy nem ezt kellet volna, esetleg kihagy egy lépést, és megáll, hogy kezdjük újra. Ez szinte a legnagyobb hiba amit el lehet követni. Ha már elkezdtem az ellentámadást, akkor azt valahogy be kell fejezni, és improvizálni kell ("ez aztán az életben nem ám így megy"), és megoldani valahogy a szitut.
Ezen az órán is boksszal és keményítéssel fejeztük be a napot. Érdekes módon a kesztyűzés most valahogy jobba ment, és kevesebbet kaptam, mint szoktam, de láttam meglepődött (majd dühös) arcokat amikor egy-egy kombó becsúszott. Ezzel én is így vagyok: Kapok egyet, hirtelen nem tudom mi van, aztán felszívom magam és nekiállok darálni ami persze nem mindig jó, mert higgadtan sokkal hatásosabban lehet dolgozni
A 3 óra alatt kb.3 liter vizet ittam meg amiből 2,5 litert sikerült kiizzadnom...
PS:
Megint lesz kezdő szeminárium, akit érdekel itt tájékozódhat:
http://www.krav-maga.hu/index.php?page=programok&program=91&krav-maga-intro-teljesen-kezdoknek-majus-19
2012. május 9., szerda
Fegyencedzés negyedik hét, kedd
Hétfőn akartam edzeni, hogy szépen el legyen osztva a hetem, de az élet közbeszólt, és hétfőn már csak a KV-s csészét emelgettem, nem a lábaimat...
No de lássuk a tegnapi mérleget:
A bemelegítés kicsit korábban volt a tényleges munkánál, még a gyerek is ébren volt: A lefekvéshez készültünk, de már kiborult a bili, és nem tudtuk megvárni, hogy a mikró megmelegítse a tápszert, ezért nyomtam egy rögtönzött kán-kános jobb térd-jobb láb-bal térd-bal láb kombót (tiszta KM, csak ott nincs zene...) amit először őszinte megdöbbenés övezet ("Ezmiafenétcsinál?!" kifejezés), majd amikor úrrá lettünk a dolgon újabb sírás..
Az már tuti, hogy két részre fogom bontani az edzést, mert egyszerre az öt gyakorlat ugyan kivitelezhető, de elég sokáig tart és az otthoni környezetben állandóan van valami más is amire figyelni kell. A felbontás még csak körvonalazódik a fejemben, de úgy sejtem, hogy majd holnap este hirtelen fogom kitalálni.
Lábemeléssel kezdtem: 3x20-at sikerült megcsinálni, ami azt jelenti, hogy jól haladok, még a végén menni fog. Igaz, a sorozatok kb. felénél mindig úgy éreztem, hogy nem fog menni, de aztán valahonnan elkezdett áramlani a csí, és csak sikerült... Úgy sejtem, hogy legutóbb ott rontottam el, hogy nem hagytam elég szünetet a sorozatok között. (ez persze nem azt jelenti, hogy 20 percet pihenek két sorozat között, csak mondjuk 1 helyett 3-5 percet)
Vízszintes húzódzkodás: itt most 3x50-et csináltam, kicsit túlteljesítve a tervet, de még eszköz híján nem tudok szintet ugrani, mert kellene egy húzódzkodó rúd, úgyhogy egyelőre még ezzel megyek tovább.
Guggolás: ez is elég jól ment, most igyekeztem a technikát tökéletesíteni, mert erőben már kevésbé kihívás. Itt ismegvolt a 3x50, majd a végén még levezetésnek nyomtam 10 KM guggolást (Ez a KM.-ben megszokott guggolás: Szabályos teljes guggolás, és minden guggolás után egy-egy rúgás. Itt inkább a robbanékonyságon van a hangsúly, de azért az ember igyekszik minél pontosabban végrehajtani.)
A végére a hidat hagytam: ebből is emeltem a tétet, és 3x20-at csináltam igazából menne több is, de még nem akarok annyira előre rohanni, majd ha hozzászokott a szervezetem.
A vízszintes fekvő kimaradt, mert már 11 körül járt az idő, és elfogyott a KV...
Lámpaoltás!
No de lássuk a tegnapi mérleget:
A bemelegítés kicsit korábban volt a tényleges munkánál, még a gyerek is ébren volt: A lefekvéshez készültünk, de már kiborult a bili, és nem tudtuk megvárni, hogy a mikró megmelegítse a tápszert, ezért nyomtam egy rögtönzött kán-kános jobb térd-jobb láb-bal térd-bal láb kombót (tiszta KM, csak ott nincs zene...) amit először őszinte megdöbbenés övezet ("Ezmiafenétcsinál?!" kifejezés), majd amikor úrrá lettünk a dolgon újabb sírás..
Az már tuti, hogy két részre fogom bontani az edzést, mert egyszerre az öt gyakorlat ugyan kivitelezhető, de elég sokáig tart és az otthoni környezetben állandóan van valami más is amire figyelni kell. A felbontás még csak körvonalazódik a fejemben, de úgy sejtem, hogy majd holnap este hirtelen fogom kitalálni.
Lábemeléssel kezdtem: 3x20-at sikerült megcsinálni, ami azt jelenti, hogy jól haladok, még a végén menni fog. Igaz, a sorozatok kb. felénél mindig úgy éreztem, hogy nem fog menni, de aztán valahonnan elkezdett áramlani a csí, és csak sikerült... Úgy sejtem, hogy legutóbb ott rontottam el, hogy nem hagytam elég szünetet a sorozatok között. (ez persze nem azt jelenti, hogy 20 percet pihenek két sorozat között, csak mondjuk 1 helyett 3-5 percet)
Vízszintes húzódzkodás: itt most 3x50-et csináltam, kicsit túlteljesítve a tervet, de még eszköz híján nem tudok szintet ugrani, mert kellene egy húzódzkodó rúd, úgyhogy egyelőre még ezzel megyek tovább.
Guggolás: ez is elég jól ment, most igyekeztem a technikát tökéletesíteni, mert erőben már kevésbé kihívás. Itt ismegvolt a 3x50, majd a végén még levezetésnek nyomtam 10 KM guggolást (Ez a KM.-ben megszokott guggolás: Szabályos teljes guggolás, és minden guggolás után egy-egy rúgás. Itt inkább a robbanékonyságon van a hangsúly, de azért az ember igyekszik minél pontosabban végrehajtani.)
A végére a hidat hagytam: ebből is emeltem a tétet, és 3x20-at csináltam igazából menne több is, de még nem akarok annyira előre rohanni, majd ha hozzászokott a szervezetem.
A vízszintes fekvő kimaradt, mert már 11 körül járt az idő, és elfogyott a KV...
Lámpaoltás!
2012. május 4., péntek
Fegyencedzés: harmadik hét, péntek
Már vártam az estét, a gyerek elaludt kezdődhet az edzés.
Ma kipróbáltam a hidat is: ez még csak az első fokozat (rövid híd néven fut) és kapásból megcsináltam belőle 2x15-öt az 1x10 kezdő sorozat helyett. Ennek az volt az oka, hogy a kezdő sorozatot kevésnek találtam, de nem akartam nagyon előre rohanni. Erőt a bankba: ez sokszor eszembe jut amikor úgy érzem, hogy ki kéne hagyni pár lépést, és pl. rögtön a rendes fekvőtámaszt kéne nyomni, nem pedig a fal mellet "bohóckodni". Hozzá teszem, hogy a fal mellet történő "bohóckodás" alatt olyan terhelést kap a karom, hogy kb. a második sorozat közepén már a falon tartani is nehéz, de ne rohanjunk előre.
Szóval a híd után gondoltam kicsit variálok, hogy ne legyen mindig ugyan olyan a szett, és jött a térdfelhúzás ez most valahogy nem akarózott menni, talán azért mert keveset pihentem a sorozatok között. Azért igyekeztem maximálisan kihozni magamból az értelmes mennyiséget, így lett ebből 15-16-10-16.
Ezek után a karjaimat támadtam le, és lenyomtam előbb a vízszintes húzódzkodásból 3x40-et majd függőleges fekvőtámaszból 3x50-et. Itt éreztem, már a második sorozat vége felé, hogy nehezen megy, már alig tudtam tartani a kezemet a falon, és minden bajom volt de azért valahogy csak sikerült megcsinálni... (kifogást mindig lehet találni, hogy miért nem megy)
A végére hagytam a guggolást, mert általában az megy a legjobban: minden bökkenő nélkül megvolt a 3x40 bicska guggolás, de azért most hogy írom a blogot, érzem a térdeimet. (és leginkább nem látok át a fejemen).
Az est megkoronázása képpen bevertem egy fél pizzát, és még hozzá "ciccentettem" egy sör-t mint izotóniás italt:)
Lámpaoltás!
A végére hagytam a guggolást, mert általában az megy a legjobban: minden bökkenő nélkül megvolt a 3x40 bicska guggolás, de azért most hogy írom a blogot, érzem a térdeimet. (és leginkább nem látok át a fejemen).
Az est megkoronázása képpen bevertem egy fél pizzát, és még hozzá "ciccentettem" egy sör-t mint izotóniás italt:)
Lámpaoltás!
2012. május 3., csütörtök
KM: A második három óra
Kicsit fáradtan érkeztem a tegnapi edzésre (a hercegnőnek jön a foga és ha ő nem alszik jól akkor mi sem), de úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz, majd valahogy túléljük.
A bemelegítés a szokásos volt (erőgyakorlatok, futás, érintős) kiegészítve némi árnyék boksszal. Nem fáztunk mert ha kint 30 fok van, akkor bent is (hiába pincehelyiség, azért 30 ember fűt rendesen, főleg, ha meg vannak hajtva). Érdekes dolgot figyeltem meg: egyre kevésbé recseg a tértem amióta a fegyenc edzést is művelem, szóval mégis csak van értelme :) Az első edzésen oldalról érkező támadások voltak mindenféle távolságról: fojtás és késes szituk (a kés azért is praktikus, mert ha nincs kés a kezében a megoldás ugyan úgy kivitelezhető).
A végén hogy szokjuk az oxigénhiányt párnázás 2x30mp kéz-láb majd a végén 10 mp csak egy technika (Nekem ez a könyök, itt ugyan nem lehet olyan gyorsan sorozni mint pl. az egyenesütés, de mivel az egész felsőtestet belelehet adni, ezért nagyot lehet vele ütni). Természetesen cserék közben fekvő guggolás lábemelés stb.
Ezek után volt némi fight (kesztyű esetén félgőzzel, kesztyű nélkül érintős).
A végén volt egy kis keményítés: négy ütés a gyomorra, egy-egy rúgás a belső combra, majd egy-egy rúgás a külső combra, utána csere. A dolog lényege, hogy minél jobban kitoljuk a fájdalom küszöböt: szólni kell ha túl gyenge vagy túl erős.
5 perc szünet: a csoport cserélődik.
A második kör:
Bemelegítés, erősítés (itt kb.1 liter víznél tartottam a fogyasztásban, és úgy néztem ki mint aki ruhában zuhanyozott). A technika hasonló volt mint az előző edzésen: késes szúrások, de olyan kocsmai jelleggel, csak hasi tájékra. ezek után jött a párnázás, ugyan abban a felállásban mint az előző edzésen, majd a fight. Itt már kiálltam, mert a késes móka közben az egyik ujj percemben valamilyen sérülés keletkezett: vagy zúzódás, vagy megpattan egy ér, mert még most feszül az ujjam. A legvégén ismét keményítés volt.
Egészségünkre!
A bemelegítés a szokásos volt (erőgyakorlatok, futás, érintős) kiegészítve némi árnyék boksszal. Nem fáztunk mert ha kint 30 fok van, akkor bent is (hiába pincehelyiség, azért 30 ember fűt rendesen, főleg, ha meg vannak hajtva). Érdekes dolgot figyeltem meg: egyre kevésbé recseg a tértem amióta a fegyenc edzést is művelem, szóval mégis csak van értelme :) Az első edzésen oldalról érkező támadások voltak mindenféle távolságról: fojtás és késes szituk (a kés azért is praktikus, mert ha nincs kés a kezében a megoldás ugyan úgy kivitelezhető).
A végén hogy szokjuk az oxigénhiányt párnázás 2x30mp kéz-láb majd a végén 10 mp csak egy technika (Nekem ez a könyök, itt ugyan nem lehet olyan gyorsan sorozni mint pl. az egyenesütés, de mivel az egész felsőtestet belelehet adni, ezért nagyot lehet vele ütni). Természetesen cserék közben fekvő guggolás lábemelés stb.
Ezek után volt némi fight (kesztyű esetén félgőzzel, kesztyű nélkül érintős).
A végén volt egy kis keményítés: négy ütés a gyomorra, egy-egy rúgás a belső combra, majd egy-egy rúgás a külső combra, utána csere. A dolog lényege, hogy minél jobban kitoljuk a fájdalom küszöböt: szólni kell ha túl gyenge vagy túl erős.
5 perc szünet: a csoport cserélődik.
A második kör:
Bemelegítés, erősítés (itt kb.1 liter víznél tartottam a fogyasztásban, és úgy néztem ki mint aki ruhában zuhanyozott). A technika hasonló volt mint az előző edzésen: késes szúrások, de olyan kocsmai jelleggel, csak hasi tájékra. ezek után jött a párnázás, ugyan abban a felállásban mint az előző edzésen, majd a fight. Itt már kiálltam, mert a késes móka közben az egyik ujj percemben valamilyen sérülés keletkezett: vagy zúzódás, vagy megpattan egy ér, mert még most feszül az ujjam. A legvégén ismét keményítés volt.
Egészségünkre!
2012. május 1., kedd
Fegyencedzés: harmadik hét, kedd
Pár edzést kihagytam, mert a múlt hetem kicsit erősebbre sikerült mint az bárki sejthetné (azért pár olvasóm tisztában van vele, hogy mi történt).
A lényeg hogy újra írom a tapasztalataimat, és remélem, hogy jó sokáig nem lesz majd kihagyás.
A mait a függőleges fekvővel kezdtem, és emeltem a szintet a haladóig (3x50) kb. 30-35 környékén már úgy éreztem, hogy kiszakad a karom, úgyhogy kicsit hosszabb szüneteket tartottam, de jól esett, hogy égnek rendesen az izmaim.
A húzódzkodásnál is szintet léptem, és a haladó sorozatot (3x40) nyomtam végig. Ez nem tűnt annyira megterhelőnek, de most hogy írok, érzem, hogy tisztességesen megmozgattam a karom.
A következő a guggolás volt, ez is jól ment, bár még koncentrálnom kell, hogy a sarkam ne emelkedjen el a talajtól, viszont ez is egyre jobban megy, így ebből is feljebb tettem a mércét (3x40), és a végére izzadtam rendesen.
A lábemelés (4x15): úgy látszik, hogy egy sorozaton belül nem tudok egyenlőre 15 ismétlésnél feljebb lépni, de kis szünetekkel, elég sok sorozatot tudok csinálni, hogy meglegyen a középhaladóhoz kellő 2x25 ismétlés. Így azt hiszem megvan a következő target.
Elgondolkoztam azon is, hogy jövő héten be fogom venni az edzésbe a hidat, már csak a kíváncsiság kedvéért, hogy az milyen, mert eddig csupa jót hallottam róla.
Lámpaoltás!
A lényeg hogy újra írom a tapasztalataimat, és remélem, hogy jó sokáig nem lesz majd kihagyás.
A mait a függőleges fekvővel kezdtem, és emeltem a szintet a haladóig (3x50) kb. 30-35 környékén már úgy éreztem, hogy kiszakad a karom, úgyhogy kicsit hosszabb szüneteket tartottam, de jól esett, hogy égnek rendesen az izmaim.
A húzódzkodásnál is szintet léptem, és a haladó sorozatot (3x40) nyomtam végig. Ez nem tűnt annyira megterhelőnek, de most hogy írok, érzem, hogy tisztességesen megmozgattam a karom.
A következő a guggolás volt, ez is jól ment, bár még koncentrálnom kell, hogy a sarkam ne emelkedjen el a talajtól, viszont ez is egyre jobban megy, így ebből is feljebb tettem a mércét (3x40), és a végére izzadtam rendesen.
A lábemelés (4x15): úgy látszik, hogy egy sorozaton belül nem tudok egyenlőre 15 ismétlésnél feljebb lépni, de kis szünetekkel, elég sok sorozatot tudok csinálni, hogy meglegyen a középhaladóhoz kellő 2x25 ismétlés. Így azt hiszem megvan a következő target.
Elgondolkoztam azon is, hogy jövő héten be fogom venni az edzésbe a hidat, már csak a kíváncsiság kedvéért, hogy az milyen, mert eddig csupa jót hallottam róla.
Lámpaoltás!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)