KM kilencedik nap: A zombik támadása

Kétségtelen, hogy most olyan edzésünk volt ami kellemesen meghajtott: Ez a több támadó elleni védekezés.
Már a bemelegítésnél is lehetett sejteni, hogy nem feltétlen technikára fogunk menni, mert az induló futkorászás kimaradt. Helyette sok-sok ugrálás volt mindenféle feladattal ami javítja a mozgás koordinációt. Ez olyan mint a dobolás: mindig is tiszteltem azokat akik négy végtaggal külön külön ritmust tudnak ütni, és még tudják is hogy mit csinálnak. Ez hasonló volt.  Az alapfelállás, hogy ugrálni kellet váltott lábbal, és ehhez kaptunk feladatokat. pl: egyik kéz kalapács ütés a másik karkörzés. Nekem, azon túl, hogy rohadtul figyelnem kellet mit csinálok egy másik gyengém is előjött. Ez a vádlim, ami nincs hozzászokva az ilyen ugráláshoz...
Hármas párokba álltunk össze és indult a mutatvány. Az első feladat a zombizás volt. Ez viszonylag egyszerű csak jó állóképesség kell hozzá (futók előnyben). A lényeg a következő: adott két támadó akik nyújtott karral jönnek feléd (innen a zombi név) és meg akarnak fojtani, neked pedig meg kell akadályozni. A dolog egyszerűnek tűnik, ellököd a kezét és elfutsz a másik irányba. a probléma ott indul, hogy ketten vannak, így két ember re kell figyelned, és folyamatos támadás alatt vagy. Két alapszabály van: Ne kerülj középre: Mindig úgy kell mozogni, hogy ne te legyél középen, az ideális állapot ha a két támadó egymás mögött van, és így gyakorlatilag csak az egyik tud támadni, így majdnem olyan mintha egy támad lenne. A másik szabály, hogy ne fordíts hátat egyiküknek se, menekülés közben (azt hiszem ezt nem kell magyarázni). Ami még fontos: a folyamatos mozgás. Az egész órát gyakorlatilag ilyen jellegű támadásra építettük. Ennél kicsit keményebb volt amikor már párnára kellet dolgozni különböző  variációkban hol csak ütni a párnás és az oldalról támadót közben megoldani, hol mindketten párnával jöttek. Ezen kívül még egy vicces feladat volt. a védekező megállt a falnál, a két támadó a falhoz képest 45fokot zárt be. A feladat rendkívül egyszerű volt kivédeni minél több körívest. Csak hát az a probléma, hogy a támadóknak 4 kezük van, a védekezőnek meg kettő. Ennek megfelelően elég sok ütés becsúszott, vagy nem volt pontos a védés, de pont az volt a cél, hogy egyszerre minél több felé tudjuk figyelni.

KM nyolcadik nap

Kellemes edzés volt a tegnapi: nem volt túl kemény, de mégis elég. Kevesen voltunk, és így több levegő is volt (azért nem túl sok). A bemelegítéshez érintőztünk, de meg volt csavarva: mivel kevesebben voltunk csak a terem felét használtuk, és így sokkal izgalmasabb volt.
A technikák viszonylag ismertek voltak, egyenes ütések rúgások és persze a védekezés. Amit kiemelnék az inkább a rúgások védése. Az első amit gyakoroltunk az a taposó rúgás, ami igen hasznos tud lenni minden helyzetben amikor még nincs közel a támadó (kézzel nem érem el, de meg tudom rúgni) így eltántorítva a további támadástól, vagy egyszerűen csak időt nyerek vele, hogy felkészüljek a következő támadásra.
A védése viszonylag egyszerű. Ugyan az, mint az egyenes ütés (szúrás) védése alkarral. gyakorlatilag el kell kanalazni az alkarral a lábat majd oldalra lemozogva visszatámadni. Az egyik ilyen rúgás közben sikerült leamortizálni a lábamat: ahogy emeltem támadásra (nem kifejezetten lassított felvételként) a kolléga már odahúzta a karját, és találkoztunk. Gyakorlatilag sípcsonttal könyéken rúgtam, ami nem neki fájt első sorban. A ágék rúgás védése pepitában ugyan ez, csak azt lábal kell kivitelezni. Mivel kicsit lesérültem, ez be is határolta a későbbi csukott szemes támadásaimat is, és a legvégén ott volt a párna. Ilyen is már régen volt, kifejezetten jólesett. Elfáradtam ugyan, de mégis nagyon jó volt a közérzetem.

Mondanom sem kell, hogy az óra végén patakokban folyt rólam a víz, és persze törölköző nem volt nálam...

Krav-maga P0 szint...

KM hetedik nap (dzsungel harc)

Hétfőn elkeveredtem újra az edzésre. Az tudtam, hogy duplázni nincs értelme, mert ilyen hőségben nem lehet 3 órán keresztül tolni az ipart. Egyrészt mert nem tudok rá odafigyelni, másrészt meg valószínűleg nem tudnám végigcsinálni... Mondjuk ez az egy edzés is bőven elég volt, hogy elfáradjak, és jól érezzem magam. (volt 3 ventilátor, és és szerencsésen az egyik elé kerültem:) ).
A bemelegítés a szokásos volt bár most talán kicsit lazább, árnyékolásokkal, és fekvőkkel tarkítva. (Már az elején szóltak h mindenki igyon a rosszullétet megelőzendő).
A technika előröl és oldalról érkező fojtás és egyenes ütés volt. amit viszonylag könnyű védeni, mert ismétlés, és gyakoroltuk bőven.
Ami nehézzé tette a  gyakorlatot az a környezet: Meglepő, hogy ha az ideálistól kicsit eltér a helyzet mennyivel nehezebb gondolkodni, és főleg cselekedni. Magas volt a hőmérséklet, és a páratartalom is, és amit eddig is éreztem a melegben (nem tudok rendesen gondolkodni) az most fokozottan érvényesült. Komoly munka volt az egyébként már többé-kevésbé reflex szerű mozdulatokat véghezvinni.
A végén jött a fekete leves, a párna: Annyi könnyítés volt, a 30 helyett csak 15 mp volt, de azért így sem fáztunk.
Az edzés végére úgy néztem ki mint aki ruhástul ugrott a medencébe, és miután felöltöztem a kedvenc kanapémon (a bejáratnál van ahol a cipőt le kell venni) még percekig próbáltam észhez térni, hogy el tudjak indulni haza.