Hétfőn elkeveredtem újra az edzésre. Az tudtam, hogy duplázni nincs értelme, mert ilyen hőségben nem lehet 3 órán keresztül tolni az ipart. Egyrészt mert nem tudok rá odafigyelni, másrészt meg valószínűleg nem tudnám végigcsinálni... Mondjuk ez az egy edzés is bőven elég volt, hogy elfáradjak, és jól érezzem magam. (volt 3 ventilátor, és és szerencsésen az egyik elé kerültem:) ).
A bemelegítés a szokásos volt bár most talán kicsit lazább, árnyékolásokkal, és fekvőkkel tarkítva. (Már az elején szóltak h mindenki igyon a rosszullétet megelőzendő).
A technika előröl és oldalról érkező fojtás és egyenes ütés volt. amit viszonylag könnyű védeni, mert ismétlés, és gyakoroltuk bőven.
Ami nehézzé tette a gyakorlatot az a környezet: Meglepő, hogy ha az ideálistól kicsit eltér a helyzet mennyivel nehezebb gondolkodni, és főleg cselekedni. Magas volt a hőmérséklet, és a páratartalom is, és amit eddig is éreztem a melegben (nem tudok rendesen gondolkodni) az most fokozottan érvényesült. Komoly munka volt az egyébként már többé-kevésbé reflex szerű mozdulatokat véghezvinni.
A végén jött a fekete leves, a párna: Annyi könnyítés volt, a 30 helyett csak 15 mp volt, de azért így sem fáztunk.
Az edzés végére úgy néztem ki mint aki ruhástul ugrott a medencébe, és miután felöltöztem a kedvenc kanapémon (a bejáratnál van ahol a cipőt le kell venni) még percekig próbáltam észhez térni, hogy el tudjak indulni haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése