2012. július 12., csütörtök

KM nyolcadik nap

Kellemes edzés volt a tegnapi: nem volt túl kemény, de mégis elég. Kevesen voltunk, és így több levegő is volt (azért nem túl sok). A bemelegítéshez érintőztünk, de meg volt csavarva: mivel kevesebben voltunk csak a terem felét használtuk, és így sokkal izgalmasabb volt.
A technikák viszonylag ismertek voltak, egyenes ütések rúgások és persze a védekezés. Amit kiemelnék az inkább a rúgások védése. Az első amit gyakoroltunk az a taposó rúgás, ami igen hasznos tud lenni minden helyzetben amikor még nincs közel a támadó (kézzel nem érem el, de meg tudom rúgni) így eltántorítva a további támadástól, vagy egyszerűen csak időt nyerek vele, hogy felkészüljek a következő támadásra.
A védése viszonylag egyszerű. Ugyan az, mint az egyenes ütés (szúrás) védése alkarral. gyakorlatilag el kell kanalazni az alkarral a lábat majd oldalra lemozogva visszatámadni. Az egyik ilyen rúgás közben sikerült leamortizálni a lábamat: ahogy emeltem támadásra (nem kifejezetten lassított felvételként) a kolléga már odahúzta a karját, és találkoztunk. Gyakorlatilag sípcsonttal könyéken rúgtam, ami nem neki fájt első sorban. A ágék rúgás védése pepitában ugyan ez, csak azt lábal kell kivitelezni. Mivel kicsit lesérültem, ez be is határolta a későbbi csukott szemes támadásaimat is, és a legvégén ott volt a párna. Ilyen is már régen volt, kifejezetten jólesett. Elfáradtam ugyan, de mégis nagyon jó volt a közérzetem.

Mondanom sem kell, hogy az óra végén patakokban folyt rólam a víz, és persze törölköző nem volt nálam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése