Úgy néz ki, hogy a Szeptemberi terv 33%-on áll, ami több mint a semmi, de még nagyon kevés. Egyelőre a futásról letettem, de legalább heti 2 alkalommal bringázok (ez csak addig áll amég szerelőnél van a kocsi, és vonattal közlekedem, utána majd a rossz időre fogva abbahagyom tavaszig...)
Szóval tegnap lejutottam edzeni. Kicsit fura volt a szitu. Úgy éreztem magam mintha először mennék: a régi arcok, kevés kivétellel eltűntek, de ez nem baj, mert vannak helyette újak.
Tartottam, tőle, hogy már az elején kidőlök (mert olyan sokat edzettem egész nyáron), de meglepően jól bírtam. A bemelegítés hamar eltelt (kivéve néhány pillanat az erősítésnél), majd jött a kés (azt hitszem ezt nem lehet eleget gyakorolni) az alapokat vettük: hadonásznak, kés a nyakon, mindezt mindenféle távolságból.
A legjobb rész az volt, hogy miután reccsent egy jó nagyot a térdem, szólt Marci, h akkor 10 guggolás (hiába: hatodik érzék...) ezt azért kihagytam. majd jött a párna. Kicsit szomorúan konstatáltam, hogy az általam hőn szeretett piros (kicsit nagyobb, és vékonyabb) párna kihaló félben van, és kénytelen leszek hozzászokni a feketéhez. De hiába no : "Ez az életben nem ám így megy..." Toltunk 3 kört majd kifulladva jöttek a tanult gyakorlatok csukot szemmel.
A végén volt keményítés is (titkon reméltem, hogy erre nem sok idő maradt, de tévedtem) aztán már csak a nyújtás, és a hazaút maradt. Mindenesetre régen aludtam ilyen jól...
Egyszer én is még lenézek valamikor...majd egyszer, max a gyerekekkel közösen 5-6 év múlva. ;) Addig meg marad a fegyenc(edzés).
VálaszTörlés