Az idei évad második edzése meglehetősen izgalmasra sikerült.
Még edzés előtt volt egy rövid beszélgetésem Marcival (instruktor), hogy legutóbb volt-e izomlázam.
Mondtam, hogy csak egy kicsi, majd sokat sejtetően mondta, hogy majd most...
Ebből (és a bemelegítésből) sejteni lehetett, hogy földharc, vagy valami hasonló lesz. Sikerült végül is eltalálni mert fojtás volt.
Először egy head blokkal kezdtünk, mintegy bemelegítésként, és annak a szabadításával (szembenyúlás, fej hátraveszítése) majd megrugdalás...
Utána jöttek a különböző fojtási fokozatok: Amikor még éppen el akarnak kapni, amikor már elkaptak, és amikor már befogtak, és csak másodpercek vannak hátra... Ez utóbbi a legizgalmasabb, mert itt már magas, a pánik faktor. Mint a mellékelt ábra mutatta (az egyik kolléga konkrétan megnézte a helyes fojtási technikát Marcin, aki el is ájult) kb. 4 másodperc alatt elveszti az ember az eszméletét, tehát gyorsan kell szabadítani, legalább annyira, hogy levegőhöz jusson az ember, a többit majd utána. A gyakorlás során előfordult sokszor, hogy pl. nem érte el a partner, a szememet, vagy egyszerűen átcsúszott egy head blockba ami azért egy fokkal kellemesebb helyzet, mert szabadulni is könnyebb, meg mellesleg jobb az oxigén ellátás.
Tanultam megint valami újat, a fojtásnak létezik egy olyan fajtája is amikor nem az egész nyakat fogják át, hanem (hátulról) gyakorlatilag a nyakizom, és a gégecső találkozásánál marnak a nyakba + hátulról a hüvelyk ujj is szorít. Ez egyrészt baromira tud fájni, másrészt nem a torkot szorongatják, hanem célzottan a nyaki ütőeret (a szabadulási technika nem változik, csak az érzés)
A végén jött a szokásos párna szekció, majd a csukott szemes támadás.
Majd elvezetésként némi kesztyűzés.
Itt volt a következő történelmi pillanat, megszereztem az első klasszik monoklimat (na nem olyan mint a filmekben hogy a szemem körül fekete karika, csak egy diszkrét piros volt a szemem körül). valahogy úgy sikerült, hogy belekukucskáltam a kesztyűbe, ami kicsit lecsúszott, és valószínűleg a varrás cibálhatta meg a jobb szemem.
Így közel 2 nap távlatában már annyira nem zavaró, csak viszket marhára, és bónuszként indul az izomláz a nyakamban és az állkapcsomban (hogy ott milyen izom lehet, az t nem tudom, de érzem...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése